A bajt talán nyakon csíphetjük, de a fikciótól finnyáskodó olvasónak ezúttal is akceptálnia kell, hogy nincs pőre valóság, hogy mihelyst a mondatok igájába hajtunk valamit, az, onnantól kezdve zúgva-bőgve töri át a valóság gátját. 

A Hasnyálmirigynaplót szövegként kell olvasni, amire érvényes az előző kritérium. noha a biopsziát, a kemót, a várótermi kakofóniát, az émelyt, a kámpicsot, a tervek fölborulása miatt érzett dühöt ez nem semlegesíti. A gátszakadáshoz tartozik viszont a permanens viszonykeresés. Ki vagyok én a Rákomhoz képest? A Rák én vagyok? Elválaszthatatlan-e tőlem avagy sem? Gazsuláljak-e neki vagy sem? Jól meg kéne baszni, oszt nyugton lenne? Vagy rosszul, oszt akkor? És persze: minek nevezzelek?

Én maradok a Hasnyálkánál - talán már e néven bukkan fel A bűnös-ben is. Esterházy itt nem következetesen alkalmaz ironikus eszményítés mint A bűnösben ("életvidám, link fickó, festményen úgy festene, mint a költő Balassi Bálint (...) Mint róka a tyúkokat hajkurászná a nőket. És a férfiakat"), az antropomorfizáció esetlegessége a megpróbáltatások mértékével egyenes arányban nő.

S ezek a megpróbáltatások el nem tüntetik, de olykor fátyolozzák azt az ontológiai derűt; ugyanígy a humort, ami megingathatatlan, Esterházy létezésétől elválaszthatatlan, de néha mégis sarokba szorul. A Rák nagy úr, mondhatnánk - olyannyira, hogy az író életének ólmos kontextust teremt. 

Vádolhatnánk monotóniával a könyvet, ha nem lennénk tisztában eme stílusértékével. Cőgethetnénk az egyszerű mondatokra, ha nem látnánk az ezek által komótosan kirajzolt utakat: a coming out göröngyös, kivárós, visszahőkölős és rezignált útját, ami egyszerre torkollik meztelen sajnálatba és provinciális gyűlöletbe; a mit kezdjek a sajnálattal, és a Hasnyálka indukálta tapintatossággal útját; a hogyan kerülhessek vissza a helyemre útját. 

Az író a naplóban deklarálja: az íróasztalnál a helyemen vagyok. Csak éppen a levertség, a koncentráció hiánya, az álmosság, az orvoshoz, kezelésre ronhangászás legtöbbször megakadályozza, hogy a helyén legyen. Talán a gyógyulás kulcsa, hogy visszataláljon az íróasztalhoz? 

Talán nem a csöpögő méreg fogja ontani a gaz török vérét, hanem egy újabb Egyszerű. Vessző száz oldalon. A Blixen változat.